Minden amit tudni akarsz Newton, Darwin és Dr. House alma materéről, avagy milyen messze lehet jutni tőle 36 óra alatt egy fillér nélkül?

Két részes cikkünkben a nagy múltú cambridge-i egyetemet mutatjuk be egy ott tanuló magyar diák segítségével. Az első részben az iskola több száz éves, fantasztikus hagyományairól, és működéséről lesz szó, legközelebb pedig a cambridge-i diákéletről, és az ott tanulók szórakozási lehetőségeiről. Ha kíváncsi vagy rá, hogy milyen a világ hetedik legjobb bulija, vagy hogy mi a válasz az alcímben feltett kérdésre, akkor megéri majd visszalátogatni...

Mire gondol az átlag magyar ember ha Cambridge-ről hall valamit? Ha valaki esetleg jobban emlékszik a középiskolai éveire, talán tud arról, hogy Isaac Newton Cambridge-ben írta a Principia Mathematica-t, amivel megalkotta a klasszikus mechanika alapjait. Talán arról is tudhat, hogy Charles Darwin Cambridge-i oktatása során kezdett el érdeklődni a természettudományok felől (amúgy orvosnak tanult). És egy közgazdásznak talán rémlik, hogy John Maynard Keynes is Cambridge-ben tevékenykedett (a Kings College vagyonát is ő felügyelte, amit majdnem sikerült a tőzsdén lenulláznia...). De vajon milyen ott tanulni?

Az ott a hídon talán épp Harry Potter (Varga Ádám képei)

A több száz éves megőrzött hagyományoknak köszönhetően az egyetem sok mindenben különbözik a legtöbb másik egyetemtől. 1209-ben alapították, de persze az akkori egyetem nehezen hasonlítható össze a maival. A diákok tizennégy, tizenöt évesek voltak, és főképp vallási tanulmányokat folytattak, természetesen latinul. Annak idején nem City-beli befektetési bankok és stratégiai tanácsadó cégek igyekeztek elcsábítani a legtehetségesebb diákokat, hanem vallási vagy közhivatalnoki karrier várt a sikeres diákokra. A tanítás ekkor egymástól többnyire független college-okban folyt, amik elkezdtek együttműködni, és ebből az együttműködésből jött létre az egyetem.

Az évszázados hagyományok a mai napig rendkívül fontos részei a Cambridge-i életnek, ezért tartanak még latinul imát a vacsorák előtt, ezért tartják a vizsgák utáni májusi bálokat júniusban (hisz régen májusban voltak) és ezért vacsoráznak a diákok talárban. Történelmi érdekesség továbbá, hogy Cambridge-ben és Oxfordban a mesteri diploma a szenioritás jele, ezért egy bachelor diplomát végzett diák kilenc harmadévvel a diplomaosztója után igényelheti az MA Cantab titulust, anélkül hogy külön mesterképzésen részt vett volna. Maga a diploma is eltér a megszokottól, hiszen nem tartalmaz semmilyen információt a tanult szakról (amit triposnak hívnak, mert régen a diákok háromlábú széken vizsgáztak), hanem csak annyit bizonyít, hogy tulajdonosa a bachelor rangot elérte Cambridge-ben.

Hála az egyetem múltjának, rengeteg legenda kering az egyetemen, amiről kevesen tudják, hogy igazak-e vagy sem. Közismert annak a diáknak a története, aki vizsgákra páncélöltözetben jelent meg, mert az egyetemi szabályzatban talált egy olyan még érvényben lévő rendelkezést, amely szerint minden vizsgázó lovagnak biztosítani kell a sört és a kenyeret. A vizsgáztatók, miután meggyőződtek arról, hogy valóban ezt írja elő a szabályzat, a közeli McDonalds-ból szereztek kólát és sültkrumplit, amit a sör és kenyér modern megfelelőjének tartottak. Viszont pár héttel később a diákot megbüntették a McDonalds-i bevásárlás árával, mert a vizsgára kard nélkül jelent meg, amit az egyetemi szabályzat szintén előírt…

Ezek hagyományok az egyetem felépítésében is meghagyták a nyomukat, hiszen az egymástól független college-ok a mai napig megmaradtak, jelenleg 31 van belőlük, ebből három csak női nemű, kettő csak posztgraduális, másik négy pedig csak 21 évnél idősebb diákokat fogad. A gyakorlatban a collegiate rendszer úgy működik, hogy a college végzi a felvételiket (legalábbis alapképzés esetében), biztosítja a szállást, az étkezési lehetőséget, oktatási és sportolási felszerelést (mint pl. könyvtár, konditerem vagy evezőklub), de anyagi és egyéb támogatást is nyújt. Minden college fogad minden tantárgyból diákokat, így az, hogy ki hová kerül az csupán attól függ, hogy a felvételi elején melyiket választja. A legtöbbször a diákok keveset tudnak róluk amikor választanak, de aztán a college-ok tagjai aktív közösségekké válnak, és egymás ellen versenyeznek.

A St John's College kívülről (Varga Ádám)

Bár az egyetem a felvételi jelentkezésnél hangsúlyozza, hogy nincs lényeges különbség közöttük, egy-egy college mégis más dologról lehet híres. A Kings college például a világszerte ismert kórusáról és meglehetősen baloldali diáktestéről. De persze a felszereltség és anyagi támogatás szempontjából is vannak lényeges különbségek. A Trinity College például ad külön ösztöndíjat a kelet-európaiaknak, sőt, a Gonville and Caius College (ami többek között Steven Hawking otthona) fenntart egy kizárólag magyar diákoknak adható ösztöndíjat. Mivel az ösztöndíjak nagy része az elmúlt évszázadok öregdiákjainak támogatásaiból származik, léteznek elavult ösztöndíjak (mint például a Coventry-ben született mosónő gyermekei számára fenntartott anyagi támogatás), de egész bizarr utazási ösztöndíjak is (a St John's College akár 1000 fontos támogatást nyújthat a diákjainak, hogy a világ vad és veszélyes helyeire utazzanak).

A college-ok egyik legfontosabb feladata az alapképzésben lévő diákok oktatásának felügyelése és szervezése. Minden diákhoz két akadémikust jelölnek ki, akik aktívan felügyelik a tanulmányi teljesítményüket (ez a Director Of Studies feladata) és személyes jóllétüket (ezért a Tutor felel). A Tutor intézményének fontossága akkor került előtérbe, amikor 2010-ben rövid idő alatt több diák is öngyilkosságot követett el, feltehetőleg az oktatás intenzitása miatt. A diákok lelki állapota veszélybe kerülhet, hiszen meglehetősen nagy nyomás nehezedik rájuk, és a legtöbb diák megszokta, hogy a középiskolában a legjobban teljesítő diákok közé tartozik, míg Cambridge-ben könnyen előfordulhat, hogy nehezen tudnak tempót tartani, nemhogy kimagaslóan teljesíteni.

A cambridge-i tanév rövid de intenzív 8 hetes harmadévekből ál, állítólag azért, hogy az akadémikusoknak több ideje legyen kutatni és kevesebbet kelljen a diákokkal foglalkozni. Az első két harmadév alatt a diákok előadásokra és gyakorlati órákra járnak (aminek száma szakonként változó), amiket a tanszék szervez. Ezen kívül a College által szervezett supervision-ökön kötelező jelleggel kell megjelenni. A supervision az oxbridge-i rendszer sajátossága, ahol a diákok egy meglehetősen kicsi csoportban (akár egyedül, de általában 2-3 fős csapatokban) egy akadémikussal (vagy egy olyan PHDs hallgatóval aki egy releváns területen kutat) vitatnak meg olyan kérdéseket amiket előadásokon tanulnak. A supervisionöket általában önálló munka előzi meg, amit a supervisor és a többi diák általában nyíltan kritizálnak. Bár meglehetősen sok felkészülést igényel, egyedülálló lehetőség a diákok számára, hogy nemzetközileg elismert akadémikusokkal vitázzanak. A diákok általában heti több supervisionön vesznek részt, ami sok felkészülést igényel és hatalmas hangsúlyt fektet az önálló munkára.

Ha egy supervisor észreveszi, hogy egy diák valamilyen oknál fogva nem bírja a tempót vagy nem foglalkozik eleget a tanulmányaival, rögtön szól a Director of Studies-nak, aki megtudja tenni a szükséges lépéseket. Így nehezen fordulhat elő az, hogy a diák akkor jöjjön rá, hogy nem tud semmit, amikor közelednek a vizsgák. A vizsgák a harmadik harmadév végén történnek, egészen addig semmilyen hivatalos számonkérés nincsen. Ez ahhoz vezet, hogy a diákok nagyon nehezen tudják összehasonlítani tudásukat a többiekével, és mivel a vizsgákra adott osztályzatok gyakran relatívak a többi diákéhoz képest, az eleve kompetitív természetű hallgatók között éles versenyzés alakulhat ki. Összességében az oktatás egy rövid, de rendkívül intenzív folyamat, amelyben nagy hangsúlyt helyeznek az önálló munkára és a kreatív gondolkodásra.

 A campus egy részlete (Varga Ádám)

Fontos megjegyezni, hogy az oktatás során nem kizárólag egy „szakmát” sajátít el a diák, hanem olyan rendszerezett gondolkodási-, kutatási- és teljesítőképességet sajátít el, amik később, az üzleti életben rendkívül hasznosnak bizonyulnak. Ezért törekszenek arra a nagy befektetési bankok, tanácsadói cégek és ügyvédi irodák, hogy ne csupán közgazdászokat és jogászokat hívjanak a karrierrendezvényeikre, hanem történészeket, politológusokat, nyelvészeket és egyéb szakon tanuló diákokat is, mondván, hogy ami majd a munkához kel, azt úgyis a cégnél tanulják meg. Az ilyen karrierrendezvényeken gyakran a cégnél dolgozó cambridge-i öregdiákok bukkannak fel, és a diákokat ingyen ebédekkel, vacsorákkal és italokkal próbálják csábítani a cégükhöz, még a mostani recessziós időszakban is. Gyakran meglehetősen szokatlan módszerekkel küzdenek a cégek a tehetségesebb diákokért, például az egyik matematika-szakos magyar diák egyszer a postaládájában talált egy céges bögrét, benne tíz fontot, egy névjegykártyát és egy meghívót egy software cég karrierrendezvényére.

Ehhez képest Magyarországon még nagyon szigorúan értelmezik a munkaadók, hogy mire jó az egyetemi oktatás, és gyakran nem értik, hogy nem gazdasági tanulmányokat folytató diák mégis hogyan lenne képes gazdasági területen munkát végezni. Ráadásul több Cambridge-ben tanuló magyar diáknak volt már negatív tapasztalata magyar cégek rugalmatlanságával. Ez rámutat arra, hogy a tehetséges magyar diákok sajnos nem csupán a magasabb fizetések miatt döntenek inkább londoni munkavégzés mellett.

Folytatjuk!

A poszt szerzője a Cambridge-i Egyetem Magyar Diáktársaságának (Cambridge University Hungarian Society) titkára, jelenlegi Cambridge-i diák, és a KÜMÁ-val együttműködő az Egyesült Királyságbeli Magyar Diákok Egyesületének (Hungarian Student Association UK) alapítótagja.

Sziasztok!

Többen is jeleztétek, hogy jelenlegi "logónk" nem épp a legfantáziadúsabb... Be kell, hogy valljuk, a schwarz-gelb színkombó valóban nem valami kreatív látvány, de megnyugodhattok: a dolog egyáltalán nem végleges...

Most érkezett el az ideje, hogy kihirdessük logó pályázatunkat, amely során az első helyezettet pénzjutalomban részesítjük! A hajtóvadászat tehát elkezdődött, irány a fődíj! A pályamunkákat június 30-áig várjuk kuma.kerdes@gmail.com email címünkre.

Pontosabb információkért tekintsétek meg a részletes kiírást és tevékenységünk iránymutatójaként szolgáló kiáltványunkat.

Óra indul! Ne feledjétek a határidőt, sok sikert!

 A Kümáról, röviden

A Küma egy külföldön tanuló egyetemisták által kezdeményezett diákszövetség, innen ered nevünk is: Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták Szövetsége. Három fő célkitűzéssel jöttünk létre:

• segíteni szeretnénk otthon tanuló diáktársainknak, hogy külföldi tapasztalatokhoz juthassanak,
• elősegíteni a kint tanuló diákok visszailleszkedését a magyar munkaerőpiacba, illetve
• képviselni Magyarországot külföldön.

E célok eléréséhez -- a teljesség igénye nélkül -- tevékenységeink elsősorban adatmegosztásra, személyes tanácsadásra, illetve a hálózat különböző tagjai közt létrejövő kapcsolatok kialakítására fognak irányulni.

Ha otthon tanulsz, az sem kizáró ok: bár nevünk alapján egy, a kizárólag Magyarország határain kívül tanulók közt létrejövő hálózatnak tűnhetünk, a valóság azonban ennél kissé összetettebb... A Küma elnevezés alapítóink helyzetére utal, céljaink ezzel szemben megkövetelik, hogy tagságunkban éppúgy képviseltetve vegyenek otthon tanulók, mint külföldön élő diákok. Tagságunkat épp ezért e vonal mentén két nagy csoportra fogjuk osztani.

Másfelől szervezetünk három szintre osztjuk: a legalsó szintet alkotják azok, akik felvételi előtt állnak, középső, várhatóan legnépesebb csoportot azok, akik valamely felsőoktatási intézmény hallgatói (legyen az egyetem vagy főiskola, itthoni, vagy külföldi intézmény), míg harmadik "korosztály" a már munkába állt társaink lesznek.

A kezdetek, és a jövő

A Szövetség gondolata idén, 2012 kora tavaszán született, két Londonban tanuló magyar egyetemista hathatós segítségével. Eredeti terveink szerint a szervezet létrejövetele csak 2012 őszén lett volna esedékes, azonban a Krétakör által meghirdetett pályázatnak köszönhetően az események felgyorsultak: ötletünket papírra vetettük, majd a berlini döntő során prezentáltuk ötleteinket. Ennek sajtóvisszhangjáról bővebben facebook oldalunkon (facebook.com/kuma2012) olvashattok.

A zsűri ötletünket 5000 euróval díjazta, így most rajtunk a nyomás, hogy az elvárásoknak megfelelve megvalósítsuk terveinket. Az első év eseményei közt első helyen szerepel a már említett adatmegosztásra alkalmas honlap elkészítése, illetve feltöltése információval (értjük ezalatt például a különböző országokba való felvételik leírását, ösztöndíj lehetőségeket, stb.). Ősszel beindítjuk mentor-programunkat, jövő nyáron pedig, ha minden terv szerint halad, ti is részt vehettek majd nyári táborunkon.

Ezek tehát az első év legfontosabb pontjai, anélkül, hogy elvesznénk a részletekben. Addig is tehát várjuk kérdéseiteket email címünkön, a kuma.kerdes@gmail.com-on, bátorító lájkjaitokat facebook oldalunkon, a lelkes követőknek pedig nemrég indult twitterünket ajánljuk (@kumaszovetseg).

Külföldön tanuló diákok, szevasztok!